Amikor a gyerekeim érkeztek, nagyon szerettem volna dokumentálni életük történésit, így rögtön babanapló után kezdtem kutatni.
Akkor persze még, majd 10 évvel ezelőtt nem volt nekem annyira nyilvánvaló, hogy neten nézelődjek (milyen fura), így könyvesboltokban kezdtem el keresgélni.
Nem nagyon rajongok a nagyon kék, vagy nagyon rózsaszín dolgokért, meg a grafikák is néhol elég bárgyúak voltak, de nem ez volt a fő gondom.
Az, hogy lapozgatva sorban, szépen összeszedve, mi-mi után jön és felállítanak egy sorrendet, meglehetősen frusztrált.
Hiszen miért van az első fogam előrébb, mint a felállás, hiszen (akkor még nem tudtam, utólag derült ki), az én gyerekem már régen szaladt, de több füle volt, mint foga. Ténylegesen 15 hónaposan bújt ki az első foga.
Meglehetősen frusztrál az, ha egy sablonra akarnak ráhúzni minket, mivel nincs két egyforma ember, nem fejlődünk egy ütemben és nem vagyunk mindenben egyformán ügyesek.
Jó-jó, nem kell annak sorrendben történnie. De elég fura az össze vissza időpont, vagy kép. Legalábbis nekem…
Ez régóta küldetésem, így kijött a babanapló keresésben is.  (Lehet ez már valamiféle kényszeresség?)

Valóban lényeges?

Nem gondoltam akkor, hogy Babanaplót Kell vezetni, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de egyedül voltam otthon egy újszülöttel, és annyira beszűkült körülöttem a világ, hogy a magam szórakoztatására az egyetlen akkor velem történő eseményekről írnom kellett.
A blog mellett döntöttem. Zárt blog, a távol élő rokonoknak, hogy lássák ők is a gyerekecske fejlődését.
Megérte!
Most, majd 9 évvel később hihetetlen érzés visszaolvasni az akkor hétköznapinak tűnő dolgokat. Kiérződik belőle minden akkori lelkiállapotom, örömöm, kétségbeesésem, frusztrációm. De mára persze csak a szép emlékek maradtak, így meseszerű dolog visszaolvasni. Lassan-lassan elsőszülöttnek is megmutathatom a blogot, ahol visszaláthatja önmagát, és olvashatja a történetét.
Gondoljatok csak bele, milyen érzés lenne beleolvasnunk a saját baba naplóinkban. Amit Anyukánk írt rólunk. Bárcsak, bárcsak…
Sőt, ami még ennél is furább lenne… visszanézni magunkat egy videón.
Fénykép van rólam, nagyon fura élethelyzetekben is, mert Apukámnak már volt fényképezője otthoni használatra. Kurblis, filmtekercses. Ó Jézusmária… mintha őskövület lennék. Hihetetlen…

Ha visszamehetnék az időben…

… biztos, nem hagyom el a blogolást a második utód születésekor, aki akkor maga volt az ördögfattya, így nem nagyon az írásra koncentráltam, hanem a darabkáim szedegettem nap-nap után. Nehéz volt, na.
Szerencsére gyerek helyreállt fél év után, néha van csak alkalomadtán rendbontás, de az írás végleg elveszett.
Sajnálom, és nagyon gondolkodom, hogy megpróbálom újra összeszedegetni a morzsákat, ami nem olyan egyszerű évek után, de nagyon-nagyon szeretném azt a pillanatot, amikor az esküvő napján, vagy akár az első baba érkezésénél átadhatom neki a KÖNYVÉT.

Mit tanácsolok?

Kezdd el, ne habozz! És tudod mit? Készítsd magad!
Én tagadhatatlanul erősen grafomán vagyok, mindent imádok kézzel írni, van megszámlálhatatlan tollam, ceruzám. Akrillom, filcem, zselés, csillámos, grafit és szén, unikornisos és oldscool, csomózható, szőrös. Van megannyi lapom, naptáram, irattartóm, füzetem, kicsi, nagy, simisflitteres, meg bőr. Durva íráskényszeres Gombóc Artúr vagyok.
Nemrégiben pedig megtaláltam a függők Paradicsomát. Csak írd be a jútúb-ba, hogy: Travel Journal.
Maga a Menyország!!!

Naná, hogy ki kellett próbálnom!

De ha már itt vagyok a Vintage Völgynél, akkor kössük össze a két dolgot, és tádááámmm!!!
Megszületett az elő videó arról, hogyan hozzuk össze az új szeremet a babanaplóval.
Nem szükséges hozzá hatalmas dekor és ezmegazkészlet. Egyszerűen csak pár pecsétet loptam a gyerekektől, és néhány dekor tapaszt, meg előhalásztam egy barna csomagolópapírt, ami tépve iszonyat jól fest.
Tanulság
Készítsd el magad a Babád babanaplóját. Minden oldalt alakíts úgy, ahogyan csak szeretnél. Nincs megkötés, nincsenek előre megírt vázlatos lapok, amiken olykor sikítanak rád a tinta nélküli pont-pont-ok.
Szárnyalj szabadon, és ne aggódj, nulla kézügyességgel is menni fog. Nekem se sok van. 
Nézd csak:

Ha pedig kedvet kaptál, vagy tudsz olyat, aki szintén nagyon örülne egy ilyen ajándéknak, nézz körül a Babanaplók vagy Baby Box-ok között.

Kell annál menőbb, hogy a saját Babád fotója van a borítón?
Rajta!

És kérlek, ha elkészült pár oldal, mutasd meg! Nagyon kíváncsi vagyok ám rá!

by Bea

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük